A harmadik

Voltam kedden ultrahangon, szerdán kellett volna, de délután néztem, hogy nincs beutalóm, amit elvileg elkérnek a körzeti kórházban. A háziorvos nem adott, ahogyan ekg beutalót sem... természetesen kedden délelőtt rendelt, másnap meg délután. Nekem viszont szerdán 9:20-ra volt időpontom, amit előre hetekre adnak ki. 
Így kapkodás, van-e a közelben magán, ahol ep kártyát is elfogadnak. Akadt és lett si nagy hirtelen időpont, 19:30-ra.
Férjjel gyors gyerek vacsoráztatás, fürdetés, átöltözés, majd irány a rendelő! Itt hatalmas kő zuhant le a szívemről, mikor megláttam, ahogy kalimpál a kezeivel, rúgkapál a lábacskáival...és a második percben számunkra is jól láthatóan kiderült, hogy kukit rejt a két lába között a fiunk!
Nagyon profi volt a szonográfus, lemért mindent, adott leletet, képeket, dvd-t (nagyon jól látszott az összes csontja, a köldökzsinór, meghallgattuk a szívverését is). Egyedül a tarkóredőt nem bírta rendesen megnézni, mert MI. nem volt hajlandó megfordulni a méréshez, inkább fejen állt. A gép szerint egy héttel idősebb a várandósság, így már magam sem tudom, végül mi lesz a kitűzött dátum, legalább a december maradt!



A meglévő fiúgyereknél nagy a boldogság, hiszen ki(s)fiút szeretett volna, míg a lány még mindig nem érti miért nem "nunó"ja lesz a tesónak. Én lányért szurkoltam, de a szívem mélyén egy fiú-egy lány után teljesen mindegy volt, milyen nemű is lesz a harmadikunk!elé
majd a következőnél nagyobb elvárásokkal megyünk ez elé

mini kuki

apró talpak és ujjak :)