vagyis MI a második keresztnévvel együtt. A gyerekek nagyon várják, napi téma a hasamban bujkáló testvér. V. többször biztosított arról, hogy majd ő fogja megszülni a pocakjából, illetve szoptatni a cicijéből. Könnyű dogom lesz!
Utoljára huszadikán jártam nőgyógyásznál, a mostani várandósság alatt először annál a doktornőnél, aki kísérte a lánnyal való hónapjaimat. Pozitív meglepetés volt, hogy pusztán az arcom alapján tudta ki is vagyok, pedig utoljára a lány hat hetes korában találkoztunk. Így nem volt meglepő, hogy egyből az otthonszülésről érdeklődött, és megértette, miért is szeretnék minimális vizsgálatot. Sőt önmagától ajánlotta fel, hogy akkor elég csak két és fél hónap múlva találkoznunk. Az afp így letudva, már csak a védőnőnek kell elmagyarázni, hogy miért is hagytuk ki a vérvételt.
MI a vártaknak megfelelő korú volt, CRL 8,46 centinek mérte a gép. Láttuk újra a lába között nőtt jelét annak, hogy bizony még mindig fiú!
Egy hete érzem a finom mozgását, ami egy kis csoki hatására biztosan beindul.
Az első trimeszteri vérvételemen kiderült, hogy nem iszom eleget (ettől függetlenül fél óránként látogatom a mellékhelyiséget), , és valamilyen ellenanyag enzimek pozitívak a véremben, ezért elvileg csak választott vérkészítményt kaphatnék.
A toxoplasma szűrésem továbbra is negatív, hiába a sok éves macska tartás, ez míg gyermeket várunk úgysem fog változni.
Hányingeres időszak vége! Álomkór beköszöntött, a hűtő még nem minden esetben barátom, de már megint meg tudom inni a napi egy bögre tejeskávémat, így könnyebben indul a nap!
Már a tizenhetedik hétbe léptünk.
Nahát! Már látjátok is?! :)
VálaszTörlésDejó, hogy ilyen nyugis várakozás lesz, részemről nagyon várom már a születéseteket! :)
Én is várom, remélem, a nővéréhez hasonló tempót választ ;)
VálaszTörlés