Öt éves is (elmúlt)

Hosszabb kikapcsolódásunk egy Bobós pár napnak köszönhetjük, ugyanis A-nak köszönhetően itt ünnepelhettük meg M. születésnapját. Nagyon jó volt feltöltődni, nem a házimunkával, főzéssel foglalkozni, egy teát-kávét meginni úgy, hogy nem kellett közben a gyerekek után rohangálni... Remélhetőleg jövőre, akkor már V. harmadik születésnapjára is itt ébredhetünk.

A "kötelező" milyen is Ő öt évesen felsorolás:
- 111 centiméter
- 17,5 kg
- érzékeny
- önfejű
- ugyanakkor olykor kenyérre kenhető, simulós, segítőkész
- szeret óvodába járni, ahol múlt hét óta ott is alszik (saját kérésére, mert a szerelmei! és a barátja is bentalvós)
- nincs kedvenc étele, itala, talán a napi egy kakaó az, amihez ragaszkodik
- imád legózni, olyanokat épít, hogy csak ámulok rajta
- ügyesen számol, felismeri 9-ig a számokat
- száz darabos kirakókat rak ki
- áttértünk a folytatásos hosszabb mesékre, éppen a Négyszögletű kerek erdőt fejeztük be

Még mindig nehéz vele, fáradtabb napjaimon nehezen találom hozzá az utat... örök talány számomra. Amikor azt hiszem, már minden kezd olajozottan működni, hirtelen megváltozik valami, és új kaput kell nyitni hozzá.
Arról nem is beszélve, mennyire sokszor elfelejtem, milyen kicsi is ő még, aki igenis hisz a mesevilágban, elbűvöli egy-egy történet, bár már (sajnos) egyre többször kérdőjelezi meg a hallottakat.

Ide kapcsolódik, hogy Bobó felköszöntötte egy pólóval a születésnapján, előtte kérdezgette ő, hogy ugye odamegy hozzá, ad-e neki ajándékot... de kis töprengés után mindig hozzátette, hogy nem is igazi vízilóval van dolgunk, csak egy ember van beöltözve... Aztán eljött a nagy napján a vacsoraidő, megjelent Bobó és mellélépett, ez a kép beleégett a fejembe: 

Öt éve született, továbbra is hihetetlen!