Pár hete olyan, mintha lehullott volna egy lepel a szememről, mindet tisztábban, élesebben látok. Nem is voltam eddig tisztában azzal, hogy tényleg egy gyönyörű világban élünk, ami telve van színekkel, illatokkal, formákkal...mosolyokkal.
Mostanában így járok-kelek, emiatt az utaim meghosszabodtak, mert néha alig bírom megállni, hogy ne simítsak végig minden új hajtást a bokrokon, a rügyeket a fákon., ne guggoljak le megszimatolni minden nyíló virágot.
kép jön majd ide :)
TAVASZ, sugárzó, napfényes, édes illatú tavasz van! Végre.
Egy napon annyi minden jön szembe, amiért érdemes megállni egy pillanatra: a színek kavalkádja a növényeken, piacokon, az illatok, vagy a méhek szorgos munkája. Tulipán. A sok nézelődő gyerek, motoron, biciklit hajtva. Utcai zenészek. A párkányra kitett cserepek, madarak csiripelése. Napsütésben sütkérezni, mert végre melegít. A szél cirógatja az arcom. Az óvodások kint játszanak az udvaron, homokot szórnak. Hinták és csúszdák. Kutyák önfeledt játéka. Tavaszi kabát, vidám kendők. Záporok, pocsolyában ugrálás. Pitypangot fújni.
Szeretem...
és ide is kép
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése