A nevenincsmég Kutya

Ma beköltözött hozzánk, nem is mi lennénk, ha a hozzánk érkezése nem zajlott volna kalandosan.
Elmentünk érte, betessékeltük a (macska) szállítódobozba, amibe alulra egy kutyapelenka került, biztos, ami biztos alapon. A mi Kutyánk persze egyből felkaparta a doboz szélére a pelenkát, majd szépen bepisilt, percek múlva pedig bekakilt maga alá. Mondanom sem kell, hogy eközben az én kezemben volt a doboza, az autóval tartottunk már haza felé. A Kutya addig vonyított (V. meg siratta hátul), míg meg nem álltunk a  ház mellett. Így az itt létét egy alapos fürdővel kezdte, majd rászabadultak a Gyerekek, és a Macska is megjelent... Egy óra után kezdett feloldódni, gyanítom az új és újabb elé hordott játékok, plusz a sok-sok simogatás megtette a hatását!
Azóta pisil, rohan, játszik, kakil, harpdál(na) felváltva.
Az újabb migyerekünk...

Neve épp Lotte/Lotti, de valahogy nem az igazi, de a kutyanevekből csak fiúknak valók ugranak be, majd alakul időközben.